12. fejezet

Sziasztok :33
Nálatok is ilyen szomorú esős viharos napok vannak.? Engem ez már egy kicsit nyomaszt az mellett, hogy imádom amikor esik. Érettségizőknek a hétre nagyon nagyon sok sikert kívánok :33 :)
Tudom, hogy most a cím nem passzol a fejezethez de ennek még fojtatása lesz! :) 
Senki ne feledje, hogy 8 fejezet múlva évadzáró nagyon hosszú és izgalmas lesz :) 
Nagyon köszönöm a 746 oldalmegjelenítést CSODÁLATOSAK VAGYTOK ♥ ♥  ♥  ♥ 

És a végére egy kis életbölcsesség: Mindenki úgy tökéletes ahogy van ne állítsatok magatok elé tükröket és akkor rájöttök, hogy senkinek nem kell megfelelnetek csak érezzétek jól magatokat úgy ahogy vagytok! ♥

Here’s To Never Growing Up /1. rész/

Eric szemszöge

 

Reggel amikor felkeltem May még mellettem aludt.

-Jó reggelt Szépség! –pusziltam meg a homlokát.

-Jó reggelt! –kelt fel álmosan a kék kócos hercegnőm.

-Mit csináltak a manók a hajaddal?  -kérdeztem nevetve.

-OMG! Hogy nézek ki? –keresett ijedten egy tükröt.

-Nem kell neked tükör. –a kezébe nyomtam egy kockás lapot amire csak két szó volt írva.

-Jaj de Édes vagy! Köszönöm! –ölelt át.

-Csörög a telefonod de mi ez a szám?

-Hallo! –vette fel. –Mira! Úristen! Szia!!! De jó hallani a hangod. Hogy vagy?

-Jól és három perc múlva a központnál ahol vagy!

-Kimegyek eléd! –csapta le az asztalra a telefont és rohant ki az épületből.

Maya szemszöge

Kiszaladtam az épület elé és régi barátnőmet Mirát láttam meg.

-Szia! –szaladtam oda hozzá.

-Mi ez a kék haj! Nagyon tetszik! Amúgy szia! –mosolygott.

-Köszönöm! Hát te, hogy, hogy itt?

-Én inkább azt kérdezném, hogy te, miért vagy itt?

-Ja én már csak segítek a barátomnak megvívni ezt a csatát.

-Oh!!! Nehezen megy neki?

-Igen, de gyere be mert mindjárt esni fog! –mondtam.

Bementünk az épületbe és már is elkezdett szakadni az eső.

-Gyere ismerkedj meg a barátommal! –mondtam mosolyogva.

-Rendben.

Bementünk a szobába…. Eric épp pakolgatott.

-Eric!

-Igen Cicám?

-Ő az egyik barátnőm Mira Higgs!

-Szia! –nyújtott kezet. –Eric Saade vagyok!

-Szia! –köszönt Mira.

-Ülj le nyugodtan. –mondtam Miranak én meg Eric mellé ültem az ágyra és elkezdtem karmolgatni a meztelen hátát. 

-Még kérlek ne hagyd abba! –mondta Eric.

-Várj fázom! –vettem fel egy pulcsit….. ami egy karácsonyi pulcsi volt!!! Eric a fejemre húzta a kapucniját a pulcsimnak.

@mayadarwinofficial: #selfie

-Nagyon vicces kedvedben vagy! –néztem Ericre.

-Hááááááát inkább ez a pulcsi nagyon vicces.

-Mira most nézd meg ezzel kell nekem együtt élnem……

-Háááát de a pulcsi az tényleg vicces! –pacsiztak össze Erickel.

-Ti összebeszéltetek! Fogadjunk.

-Igen csak is! –mosolyogtak.

-Úgy tudtam! –ültem le vissza Eric mellé.

-Mit tudtál? Ma ismertük meg egymást csak hát Mira ebben velem ért egyet…. remélem nem dobsz ki mind kettőnket.

-Nem foglak nyugi! –pusziltam meg Eric nyakát.

-De aranyosak vagytok! –mondta Mira.

-És mióta vagytok együtt.

-Pénteken lesz három hónapja. –még négy nap ha most Mira nem kérdezz rá biztosan nem lett volna megünnepelve és az azért kár lett volna…. Ericnek valami nagyon ütős ajándékot kell szereznem.

-Mira, hogy hogy itt vagy Svédországban?

-Csak nyaralok és közben dolgozom.

-És mit dolgozol?

-A világ különböző részeire utazok és rajzolok fényképezek írok az itt élő emberekről és az életkörülményekről…. nagyon szerettem ezt csinálni és közben zenélgetek.

-Zenélgetsz?  Ez fantasztikus!

-Háát talán eddig a legjobb szám amire büszke vagyok az a Smile. 

-Ha már egy dal van amire büszke vagy kezdőként az már jó! –mondta Eric.

Megszólalt a telefonom.

-Igen? –vettem fel.

-Jóóóó reggelt! –ordított a telefonba Hope.

-Már ébren voltunk….. de köszi, hogy megsüketítettél.

-Jaaaa, hát nagyon szívesen! De kérlek engedj be, mert szét ázok! Ázok  és fázok!

-Jól van gyere! –engedtem be.

-Sziasztok! –rontott be az ajtón. 

-Hope Ő Mira!

-Szia Mira! Hope vagyok!

-Szia Hope.

-Nézzétek mit találtam meg! May emlékszel erre? És Eric te meg figyelj nagyon a szövegre.  

-Rendben! –leültünk és végig hallgattuk a számot.

-Jaj! Ezt úgy szeretem! Egyik kedvenc számom.

-Mira megmutathatom neked Stockholmot?

-Persze! Menjünk! –mondta Mira.

-De remélem nem baj ha a barátom kint vár már engem?

-Nem nem! De csak akkor ha nem zavarok!

-Nem dehogy gyere menjünk.

-Várjatok! Mi is megyünk és mi lenne ha ezt az egészet áttennénk holnapra….. és holnap  nagyon  sok mindent ünneplünk.

-Ez nagyon jó ötlet! –mondta egyszerre Mira és Hope.

Felhívtunk mindenkit és beleegyeztek, hogy holnap egy nagy partit csapjunk.

Végül is Hopeék és Mira külön utakon mentek el… de holnap este hatkor megint minden út összefut.

Erickel leültünk és elindítottunk egy horror filmet. Eric neki dőlt a falnak én meg a mellkasához bújtam.

-Kapcsold le… kapcsold le! –sírtam.

-Ne aggódj Szívem ez csak egy film. May! Nyugodj meg! Szívem! –simogatta Eric a hátam.

-Jól van! –ültem fel. Eric letörölte a könnyeimtől vizes arcom.

-Szép vagy így is!

-Ne viccelj! Olyan barátnőid voltak, mint Tone és Molly hozzájuk képest én elbújhatok.

-May! Ne hozzájuk hasonlítsd magad! Gyönyörű vagy! Ne aggódj már a kinézeted miatt. Hidd el itt senkinek sem kell megfelelned…. csak te fogadd el önmagad! –nyomta lágy ajkait az arcomhoz. –És akkor aludjunk! –ekkor kopogtak az ajtón.

Eric oda ment és kinyitotta. Nagy meglepetésünkre egyik barátunk állt az ajtóban meg ázva vizesen.

-Tone hát te, hogy hogy itt vagy? –kérdezte Eric meglepődve.