Tudom, hogy rég óta nem jelentkeztem egyszerűen nem volt ötletem a folytatáshoz kellet egy kis pihenő, hogy újra töltve hozzam nektek a legújabb részeket. Akkor most meg is érkezne a 9. fejezet és nem ígérem meg nektek, hogy nagyon gyakran fogom hozni a részeket, de nagyjából két hetente fogok jelentkezni.
Dolgozz azért, hogy jobbá tedd ezt a világot
xx♥
It’s
Like That With You
Eric
szemszöge
Reggel az arénában ébredtem fel Maya mellett , aki
teljesen hozzám bújt. Megsimogattam az
arcát, és megpusziltam a homlokát.
-Jó reggelt! –kelt fel.
-Jó reggel, szívem! Hogy aludtál?
-Jól! És te?
-Kicsit elaludtam a nyakam! De jól!
-Nem bántad meg?
-Mégis mit?
-Azt ,hogy itt alszol velem?
-Lekellett volna foglalnunk az egyetlen egy ágyat
ebben az arénába.
-Lehet, hogy igazad van! De most már mindegy nem?
-Teljesen! –csókoltam meg.
-Jó reggelt! –futott oda Hope.
-Szia! Jó reggelt! –néztünk fel Mayaval.
-Hogy aludtatok?
-Tudod, kényelmes volt a föld! Remélem az ágy is!
–kacsintottam rá.
-Hidd el az volt! Tele volt párnákkal meg memória
matraccal. Emlékezni fog rám!
-Hurrá ágy! –dőltem vissza May mellé.
-Eric! –csókolt meg Mayam.
-Igen, Szívem!
–Annyira bolond vagy!
-Maya, kijössz velem beszélgetni? -kérdezte Andy. –Amúgy jó reggelt!
-Aha, persze! Bocsi, Szívem! –kelt ki May az ágyból.
Andy
szemszöge
Nagy terveim vannak és ezt először a legjobb
barátommal szeretném közölni. Talán, most Ő tudd ebben a legjobban segíteni. Ő
az aki mindig megértett. Nekem Maya mindig is kicsit több lesz, mint barát… a
mi kapcsolatunk különleges. Elhittem, hogy Ő volt az életem nagy szerelme, de a
kapcsolatunk ketté hullott. Nem okolhatok senkit… ketten voltunk benne és nem
tettünk ellene semmit. Nem voltam ott, amikor szüksége lett volna rám. Most úgy
érzem változtathatok , de már nem Maya-val. Úgy nézz ki, hogy Mira terhes… és
szeretném megkérni a kezét. Feleségül venni őt.
-Szóval? –kérdezte Maya.
-Szóval… úgy nézz ki, hogy Mira terhes, de még ne
mondd el senkinek.
-Hülye vagy?!
De hogy mondom! Gratulálok! –ölelt át és egy puszit nyomott az
arcomra.
-Köszönjük.
-És mit szeretnél?
-Eljönnél velem gyűrűt nézni?
-Andy, elég jó ízlésed van! Tudsz venni egy gyűrűt
neki.
-Nem olyan gyűrűre gondoltam.
-Hanem? –kérdezte May.
-Amit csak egyszer húznak a lány újára és egy életen
át viselni fogja.
-Te megakarod kérni Mirát?
-Igen!
-Úristen! Andy, még van jó híred, mert akkor szerzek
egy széket magam mögé.
-Elkísérnél meg venni? –kérdeztem.
-Még szép! –ugrott a nyakamba.
-Köszönöm! –öleltem át. –Egy cigit?
-Nem, köszi.
-Végleg vége?
-Igen!
-Örülök! –gyújtottam
rá. –Több marad nekem. –mosolyogtam
Mayara.
-Megyek vissza Erichez!
-Okay, menjél!
-Majd beszélünk! –mondta.
-Mindenkép!
Maya
szemszöge
Mire bementem, mindenki összecsomagolt és indulásra
készen volt. Eric szótlanul jött oda hozzám.
-Mehetünk? –kérdezte mogorván.
-Bele ne halj egy kis kedvességbe! –mondtam
gúnyosan.
Beültünk az autóba, Eric szüleinek a házáig
egymáshoz se szóltunk. Amíg Eric beállt a garázsba, én addig bementem.
-Sziasztok! –mentem be.
-Szia, Édesem! –jött ki Marlene a konyhából. -Hogy
sikerült a koncert?
-Nagyon élveztem, nagyon jó volt, és képzeld Andy
megszeretné kérni Mira kezét, de ez még maradjon titok. Engem kért meg, hogy
menjek el vele gyűrűt választani.
-Gratulálok nekik, és neked is a sikeres
befejezéshez a turnédnak. Most mi lesz veled?
-Megyek stúdiózni.
-Tényleg, Eric sokat itthon van mi van vele?
-Kirúgták. A drogproblémái miatt. Beszélni kéne
Tomassal, hátha visszaveszi. Amúgy nem tudod, hogy mi baja? Hazafele nem szólt
hozzám.
-Legutoljára ilyet akkor csinált, amikor belőtte
magát és nem akart lebukni előttem.
-Köszi. Megyek kipakolok.
-Oké, aztán gyertek enni.
-Rendben! –mentem fel Eric szobájába.
Eric feljött utánam és becsapta az ajtót.
-Elárulod, hogy neked mi bajod van? –kérdeztem.
-Az, hogy azt mondtad szeretni fosz, most meg
Andyvel megcsalsz. Annyira tudtam, hogy senkibben nem bízhatok.
-Nem én csaltam meg Molly-t Tone-nal. Vagy rosszul
emlékszek. Amúgy is Andy a legjobb barátom és barátnője van. Ne fárassz már
Eric! Ja és kérlek keress egy helyet magadnak ahol kitombolhatod magad, vagy
különben ma este a vendég szobába alszok.
-Oké, szia!
-Mellesleg, amúgy Mira terhes és Andy megakarja
kérni a kezét. De természetesen te erre nem gondoltál, csak arra, hogy egyből
Andyvel vagyok. Hát ennyire nem ismersz? Hogy mennyire szeretlek.
Vittem át a cuccaimat a vendég szobába. Becsaptam
magam mögött az ajtót.
Erickel egész nap elkerültük egymást nem is nagyon
mentem ki a szobából.
Eric
szemszöge
Egész nap a szobámba voltam bezárkózva. El is
felejtettem, hogy Andynek ott van Mira, olyan szerencsétlenül érzem magam. Mint
mindent ezt is alaposan benéztem. Maya érzéseit megbántottam.
Leszaladtam Anyához.
-Van valami virágunk amit Mayanak adhatok?
-Itt egy csokor! –adta a kezembe.
-Köszönöm! Szeretlek Anya!
-Én is Picim!
Felmentem és megálltam Maya szobája előtt… bekopogtattam.
-Igen? –nyitotta ki. –Ja,hogy te vagy az! –csukta
volna be.
-Maya, várj kérlek.
-Mégis mire?
-Ne haragudj rám. Eszembe se jutott ,hogy ott van
neki Mira.
-Ha legközelebb más pasival beszélek, megint ez
lesz?
-Nem! Dehogy is! Ne haragudj! –léptem oda hozzá,
hogy megcsókoljam.
-Állj! –lépett hátra.
-Mi a baj?
-Eric én szeretlek, de tényleg, de nem lehetsz
mindig féltékeny.
-Ne haragudj Édesem! Mindig megbízok benned!
–csókoltam meg. –Mi lenne, ha vennénk egy lakást?
-De most jelenleg nincs annyi pénzünk, hogy vegyünk
egyet.
-Tudom, ezért is gondoltam, hogy egyet bérelni és
pár baráttal beköltözni.
-Ez jó ötlet. –ölelt át.
-Holnap megkérdezzük, hogy ki akar velünk
összeköltözni és nézzünk lakásokat. De majd ha összekaptuk magunkat, akkor meg
veszünk egy saját házat.
-Remek ötlet!
-Visszajössz a szobámba, vagy ma külön alszol?
-Visszamehetek?
-Természetesen. –mentem be és összeszedtem a
cuccait. –Jössz, May?
-Igen!
Visszamentünk a szobámba.
-Mit szeretnél csinálni?
-Aludni! –feküdt be az ágyba és magára húzta a
takarót.
-Rendben! –feküdtem mellé.
-Jó éjt! –öleltem át, de May már aludt is.
Másnap
reggel
Mire felkeltem Maya már fel volt öltözve és a
telefonon lógott.
-Na gyere! Öltözz találtam egy jót!
-És kijön még velünk?
-Ez egy három házból álló kis kertes ház … mind a
három ház elvan dugva egymás elől, külön terasz és luxus de még sem annyira
drága. Ami azt jelenti, hogy mindenki költözhet.
-Nem tudom, hogy mit csináltál, de már most imádom.
-Az jó, na de Eric siess! Tízkor már ott kell
lennünk .
-Okay! –dőltem vissza az ágyba.
-Kicsim… erre nincs időnk! –húztam ki őt az ágyból.
-Jól van kelek… kelek!
Nagy nehezen összeszedtem magam és tízre oda értünk…
már a többiek ott vártak.
-Sziasztok! –köszöntöttük egymást.
-Ha már, mind megérkeztek, kérem fáradjanak beljebb.
–mondta az ingatlanos nő.
Miután megmutatta mind a három házat, egyhangú
döntés született, hogy megvesszük.
-Nagyon örülök, hogy ennyire megtetszett és
megveszik. Remélem szép napokat fognak itt tölteni. Akár már délután
elkezdhetik a beköltözést.
-Az remek lenne! –mondta Alex.
Maya mindent elintézett, miközben kint megvártuk.
Alig vártuk, hogy kilépjen az ajtón.
-MENJÜNK PAKOLNI! –rúgta ki és oda futott hozzám.
Amikor hazaértünk Anya már várt ránk.
-Na? Mi volt?
-Van saját lakásunk! –öleltük meg és felszaladtunk pakolni.
Maya
szemszöge
Aránylag hamar meglettünk a pakolással.
-Remélem jól fogjuk ott magunkat érezni. –mondta Eric.
-Ne aggódj! Minden a legnagyobb rendben lesz ott.
-Remélem… de már mi is kerül az utunkba együtt
megoldjuk.
-Tudom! –símitott végig a hátamon Eric. -Akkor
menjünk! –mondta.
-Vigyázattok egymásra! –mondta Marlene. –Sziasztok!
-Szia!
Elindultunk az útra … az útra ami talán teljesen
megváltoztatja az életünket… ami már így is többször esett szét darabokra pedig
még olyan fiatalunk vagyunk. Még
felelőtlenek kéne lennünk… azoknak aki egyik buliból a másikba mennek. De mi
inkább választottuk a barátokkal való házibulikat vagy az otthon ülős
összebújós estéket… így is amikor turnézunk alig látjuk egymást.
Félóra kocsikázás után meg is érkeztünk a házhoz…
kicsit elhagyatott helyen volt, de mi így fogjuk imádni.. ez lesz a mi kis
saját paradise-unk. Elrejtve a nyilvánosság elől. Távol a város hangos zajától
és a füstös levegőjétől, az emberek nyüzsgésétől.
A megérkezés után két négy és egy öt személyes házak lesznek, mert senkit nem
hagytunk ki az ideköltözésből.
Az egyes számú házat Andy és Mira foglalta el
Hope-pal és Zayn-nel. Lett egy páros házunk ők lesznek az utca frontra kinéző
házban.
Akik kint maradtunk kicsit beljebb sétáltunk a
bokrok közé és megláttuk a kettes számú házat. Nem fokozatok szerint adtuk
nekik a neveket, hogy ki hol lakik, csak mert így oly egyszerű még is nemes nevet
kaptak a házak. Itt öt boldog és szerencsés emberre jut a választás akik ide
beköltözhetnek. Méghozzá … Tone, Molly, Roxy, Em és Edin költözhet ide.
A kint maradtak pedig tudták ,hogy megkapták a
leghátsó házat azt a kicsit eldugott házat, amit szíve mélyen mindenki akart.
Ide pedig beköltözött Emma, Alex, Eric és én jó magam. Az udvar közepén egy
medence állt amire mind a három házból rá lehetet látni. Érdekes volt, hogy
különböző személyiséggel megtöltött házak ezek, de még is ugyan olyanok, a
csodálatos egyéniség az átfestések és a berendezés fog nyújtani. Biztosan merem
mondani, ezek a házak, ha elkészülnek az egyéniségtől fognak ordítani.
A délután folyamás elég sok mindent sikerült
kipakolni.
Elterveztük, hogy este igénybe vesszük a legújabb
medencénket.
Naplementekor mentünk ki és végig néztük ahogy a nap
a felhők alá bukik és feljönnek a csillagok. Talán még soha nem világítottak
ilyen fényesen. Sőt még talán nem is voltak ilyen boldogok.
Közben a többiek oda ültek mellém és együtt néztük a
csillagok ragyogását. Egyszer csak egy nagy csobbanásra lettünk figyelmesek.
@toneda:
My best friend ♥ @alexjafarzadeh89
-Gyerekek… ez a víz isteni! –úszkált benne Andy.
-Akkor jövünk! –álltunk fel a többiekkel.
-Eric, te nem jössz? –léptem vissza hozzá.
-Nem, megyek lefekszek! –állt fel.
-Kérlek, ne menj még! Gyere bulizz velünk.
-Nem tudom, Szívem! Egy meleg tea jól esne. De te
maradj kint nyugodtan. Fáj a fejem úgy is lefekszek.
-Jól van! Akkor majd megyek Édesem.
Eric bement a házba én pedig a medencébe.
Andy oda jött hozzám.
-Mikor megyünk? –kérdeztem.
-Amint befejeztük a házakat.
-Rendben.
-Maya, figyelj! –úszott oda Tone.
-Igen?
-Eric rendben van?
-Aha! Csak szerintem megfázott, vagy nem tudom, de
megyek be hozzá.
-Rendben! Jó éjt!
-Jó éjt, Srácok! –mentem be.
-Jó éjt! –szóltak utánam.
Bementem a házba gyorsan megfürödtem és átöltöztem.
Felmentem halkan a hálószobánkba.
-Hát te, hogyhogy ilyen hamar? –nézett rám Eric.
-Bejöttem. Nem volt jó nélküled.
-Figyelj megiszom a teát utána aludhatunk.
-Rendben. –feküdtem le mellé.
Eric
szemszöge
Nagyon meglepődtem, amikor May megjelent. Tényleg
nem szerettem volna őt elrángatni onnan… fájt a fejem és inkább bejöttem,
megittam volna a teámat és utána alszok.
Lefeküdt mellém. Letettem a teás bögrémet és
szorosan átöleltem őt.
-Jó éjszakát Szívem!
-Neked is Eric! –ölelt át May.
